A választott telek két telek egyesítéséből jött létre Vác belvárosában a Bazilika mögötti területen. Mindkét telken zenei oktatási intézmény található jelenleg is. A kisebbiken a Bartók Béla Zeneiskola működik, a nagyobbikon pedig zenei szakközépiskola. Egyik épület sem képvisel meghatározó építészeti értéket, a környező oktatási intézményekkel és lakóépületekkel nem beszélnek közös formanyelvet.
A mai teljesítmény- és pénzközpontú világban nagyon is fontosnak tartom, hogy már gyermekkorban elkezdődjön a művészetek megszerettetése az emberekkel. Saját tapasztalatból tudom, hogy a zeneiskola nem csak annyiból áll, hogy heti kétszer fél órat eltöltünk benne, otthon meg gyakorolunk időnként. A zene ennél sokkal többet ad a gyermekeknek. A közös zenélések elősegítik a szocializálódási folyamataikat, fejlesztik az egymásra odafigyelés képességét, és még sok egyéb pozitív hatást gyakorolnak az épp ekkor kialakuló személyiségre.
Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezeket az élményeket egy inspiráló épületben éljék meg a diákok. Ne úgy érkezzenek meg az órákra, mintha a fogukat húznák, hanem szívesen menjenek be az intézménybe. Ennek szellemében fogant meg bennem a váci zeneiskola terve. Arra törekedtem, hogy egyszerű, világos téralakítása mellett legyen benne valami, ami megfogja az embert; amitől nem csak egy egyszerű házzá, hanem egy szerethető vagy éppen utálható, de semmiképpen sem közömbös építészeti alkotássá válik az elképzelés.
Mivel a környező beépítés jellemzően zártsorú, így a beépítési vonalat alapvetően a telekhatár jelöli ki, azonban a Kossuth tér felé láttam reális lehetőséget a tömeg kibontásában. A tér a Kossuth utca felé jelentősen beszűkül, az utcát szinte leválasztja a területről, ezért a Káptalan utcai épületszárny visszahúzásával kibővítettem a légteret. Ezzel a Kossuth utca is szervesen kapcsolódik a térhez, valamint rálátás nyílik a koncertterem tömegére.
A Kossuth térre a koncertterem zárt kubusa néz ikonikusan kiemelkedve a környező beépítésből. A zeneiskola tömege három szárnyból tevődik össze. A piarista gimnáziumi épület felől egy keskeny kiszolgálószárnnyal takartam el a tűzfalat, valamivel szélesebb a Káptalan utcai szárny, a Konstantin térre néző épületrész jelentős mélységű, mivel itt alakítottam ki az aulateret.
A három épülettömeg egy ívesen lehatárolt belső udvart fog közre, ez az épület meghatározó eleme. Egymásnak látszólag ellentmondó tulajdonságokat egyesít magában. Egyszerre nyitott és zárt, az üveghomlokzat belátást enged a közlekedőterekbe, de a mélyen benyúló udvar kialakításának köszönhetően egy viszonylag intim tér alakul ki a telek magjában.
Az épület két alapvető funkciót foglal magában. A koncertterem és az azt kiszolgáló területek a közönség számára nyitott, reprezentatív terek, míg a zeneiskola helyiségei viszonylag elzártabban kerültek kialakításra. Természetes, hogy a koncertterem tömege jelenik meg a Kossuth tér felől, míg a zenetermeket magában foglaló tömb a Konstantin tér hátsó, zártabb részére néz.
A szomszéd épülettel határos szárnyban a kiszolgáló funkciókat helyeztem el, mivel ezek a területek csak a belső udvar felől kaphatnak bevilágítást. Itt kapott helyet a mosdóblokk, a koncerttermet kiszolgáló lépcsőház, a földszinten a rámpa, a felsőbb szinteken raktárak, büfé, gépészeti terek.
A Konstantin térre néző szárnyban található a földszinten az aulatér, a felsőbb szinteken a nagyobb mélységű tantermek, az ezek előtt kialakuló dühöngőtérben került elhelyezésre a térbeállított lift.
A Káptalan utcai szárnyban kaptak helyet a földszinten a gazdasági irodák, a tanári szoba, igazgatói iroda és a titkárság, valamint a reprezentatív háromkarú lépcső.
A harmadik emelet a homlokzati síktól hátrahúzva kisebb alapterülettel kerül kialakításra, ezt a szintet csak a szomszédos épület felőli szárnyban található lépcsőházból lehet megközelíteni. Itt a kisebb alapterületű tantermek találhatók.
A pinceszinten található egy kis kapacitású mélygarázs, raktárak, irattár és hangszertár. A közvetlen szellőzést nem igénylő gépészeti terek is itt helyezkednek el. A koncertterem emelkedő nézőtérrel került megtervezésre, a színpad és a zenekari árok a pinceszintről közelíthető meg, hozzá kapcsolódik egy pihenő-várótér, melybe a két öltöző nyílik. A nézőtér alá benyúlva található még egy raktár a színpadi kellékek elhelyezésére.
Utolsó kommentek